RC Off-Road Autómodellező Egyesület

A felfüggesztés alkatrészei

7. Borulásgátló rudak

A borulásgátló rudak olyanok, mint az "oldalsó rugók", csak oldalirányban hatnak. Így működnek: amikor a felfüggesztés egyik oldala összenyomódik, a rúd egyik vége felemelkedik. A másik vége is megemelkedik, és felhúzza a felfüggesztés másik oldalát is, végül is több ellenállást biztosít a karosszéria dőléséhez. Az, hogy a másik oldal, milyen magasra, vagy milyen erősen húzódik fel, az alkalmazott rúd merevségétől és vastagságától függ: a vékony rúd nagyon meghajlik, így nem húzza fel a másik oldalt nagyon magasra, és hagyja, hogy a karosszéria mélyen bedőljön a felfüggesztési pályán. Megjegyzés: a rúd csak akkor működik, amikor a felfüggesztés az egyik oldalon nincs annyira összenyomva a másiknál, mint pl. amikor az autó bekanyarodik. Amikor mindkét oldal egyenlően össze van nyomva, mint mikor az autó fékez, a rúdnak nincs hatása. Tehát a borulásgátló rudak csak az autó oldalirányú egyensúlyára van hatással, nem a hosszantira.
Sajnos, a borulásgátló rúd nem az egyetlen, mely befolyásolja az autó dőlési merevségét; a rugókkal és a lengéscsillapítókkal együtt dolgoznak. Tegyük fel, hogy felszerelünk egy borulásgátló rudat a kocsi hátuljára, és nem változtatunk semmi más beállítást. Amikor egy kocsi befordul az egyik kanyarban, a karosszéria elkezd dőlni. Normális esetben, a kanyar külső ívén lévő felfüggesztés összenyomódik, és a belső oldalon lévő pedig kinyúlik, így sokkal nagyobb nyomás nehezedik a külső kerekekre. A borulásgátló rudakkal viszont a belső oldalon lévő felfüggesztés nyomódik össze, így a karosszéria kevésbé dől meg, és az autó hátulja a normális helyzetnél mélyebben ül. Így hátul nagyobb a súly, és egyenlőbben eloszlik a két keréken. Ennek eredménye a nagyobb, és egyenletesebb tapadás. Ne felejtsük el, hogy ez a kanyar eleje, a helyzet más a kanyar középső részén. Normális esetben, a borulásgátló rúd nélkül, a karosszéria nem dől tovább, amikor a dőlési forgatónyomatékot teljesen elnyelte a külső rugó. De a borulásgátló rúddal, ennek a forgatónyomatéknak az egyik részét elnyeli a borulásgátló rúd, és ezt a belső felfüggesztés összenyomására használja fel. Tehát a külső felfüggesztés nem nyomódik annyira össze, mint normális esetben kellene, ami azt eredményezi, hogy a karosszéria hátulja a normálisnál magasabban ül, így kevesebb súly nehezedik az autó hátuljára, és több az elejére. Olyan, mintha a hátsó rész merevebb lenne, ami hozzájárul a nagyobb kormányzáshoz és a valamivel kisebb hátsó tapadáshoz. A hátsó tapadás viszont egyenletesebb, mert a súly egyenletesebben oszlik el a hátsó kerekeken, hacsak nem a pálya nagyon egyenetlen, azaz a borulásgátló rudak igazán összezavarják egy autó hepehupás útkezelését, így ritkán alkalmazzák egyenetlen pályákon. Ha az első kerekekre szerelünk borulásgátló rudakat, annak hasonló, de ellentétes hatása van: csökkenti a kormányzást, de sokkal simábbá és egyenletesebbé teszi azt. Az eleje nem fog nagyon "beleharapni" a pálya felszínébe, így a fordulási ív nagy és sima lesz. Ez jól jöhet a nagy és széles pályákon.
Matematikailag a rúd középső részének torziós merevsége a rúd átmérőjének negyedik hatványával növekszik, és a két végén a torziós merevség az átmérő négyzetével növekszik. Ezt ne felejtsük el, amikor a borulásgátló rudakat cseréljük.