RC Off-Road Autómodellező Egyesület

A felfüggesztés alkatrészei

8. A lengéscsillapító felszerelési helyei

A legtöbb R/C járműben több helyre is fel lehet szerelni a lengéscsillapítókat, akár a felső tartóra (1. terület), akár az A-tengelyvégcsapra (3. terület). Ha a lengéscsillapítókat különböző helyekre szereljük fel, azzal a meg lehet változtatni a rugó működését. A kérdés az, hogy ez hogy fogja befolyásolni a kormányzást, vagy az autó "fogását"? Ennek megértéséhez először is meg kell ismerkednünk a kerékállandóval.
A kerékállandó a rugóállandó megfelelője a kerekeknél; a rugó rugóállandója adná meg azt a merevséget, mint a jelenlegi, ha pontosan a kerék középvonalához lenne kapcsolva. Hiszen itt hatnak a tapadási erők: a keréknél.

A kerékállandó egyenlő a mozgási hányados négyzete szorozva a rugóállandóval, ahol a mozgási hányados az alsó lengéscsillapító felszerelési helye és a belső forgópántcsap közti távolság osztva a belső forgópántcsap és a kerék középvonala közötti távolsággal.

Vagy: kerékállandó = rugóállandó

A mozgási hányadost néha "beszerelési hányadosnak" is nevezik.
A képlet megmutatja, hogy minél közelebb van a lengéscsillapító alja felszerelve a karosszéria közepéhez, annál puhább lesz a kerékállandó.
Megjegyezzük, hogy ha megváltoztatjuk a lengéscsillapító alsó felszerelési helyét, akkor megváltozik a lengéscsillapító szöge, és a mozgási hányados is, de általában inkább a mozgási hányadosban bekövetkezett változásnak van nagyobb hatása. A felfüggesztési pálya hossza is megváltozik, mely befolyásolja az autó kormányzását is. A lengéscsillapító szögének sokkal finomabb hatása van, mint az alsó felszerelési helyzetnek: megváltoztatja azt, hogy a mozgási hányados hogyan változik, amikor a felfüggesztés összenyomódik.
A lengéscsillapító szöge sem állandó: nagyobb lesz, amikor a felfüggesztés összenyomódik. Ez a hatás sokkal jelentősebb, ha a lengéscsillapító jobban fekszik, tehát minél nagyobb a lengéscsillapító esése, annál progresszívabb lesz a kerékállandó. Tehát a felső szerelési pontra úgy gondoljunk, min a rugó és a lengéscsillapító finomhangolójára, valamint a progresszivitás változtatásának eszközére.

Ne felejtsük el, hogy ez nem lesz tökéletesen helyes: ha a kerék középvonala nem metszi a külső forgópántcsapot, a kerékre ható erők jelentős része a felső rugókengyelen keresztül a karosszériára tevődik át. Viszont ezzel az elvvel nagyon pontos becslést lehet elvégezni.
Mivel a lengéscsillapító szöge változtatja a progresszivitását, hatást gyakorol a tengely sebességére is: ha a tengely vízszintes (progresszív) a tengely sebessége növekszik, amikor a lengéscsillapító összenyomódik, ha közel van a függőlegeshez (lineáris), akkor a tengely sebessége nem változik sokat a felfüggesztés pályájának függvényében. Nyilvánvalóan ez hatással van a nagysebességű lengéscsillapításra is; akkor fejti ki a hatását, amikor az alacsony sebességű és a nagy sebességű lengéscsillapítás közötti átmenet bekövetkezik. Ez hamarabb következik be, amikor a lengéscsillapító közelebb van a függőlegeshez, mert amikor fekszik, egy kis idő szükséges (és egy kis pozitív felfüggesztés mozgás) ahhoz, hogy a tengely "begyorsuljon", és ugyanazt a tengelysebességet elérje. Tehát a lengéscsillapító megdőltésének többé-kevésbé ugyanaz a hatása, mint valamivel nagyobb furatú dugattyúk használatának, és a meredekebb beszerelésnek ugyanaz a hatása, mint a kisebb furatú dugattyú használatának.

Úgy találom, hogy a felfüggesztés alsó felszerelési helyének megválasztása jól jön, amikor a negatív felfüggesztési út hosszát meg akarjuk változtatni, de nem akarjuk megváltoztatni a felfüggesztés hosszát, vagy ha arra van szükség, hogy a rugók csak egy kicsit keményebbek, vagy puhábbak legyenek. A felső felszerelési hely megváltoztatása sokkal finomabb beállítás, akkor szeretem elvégezni, amikor minden más beállítást már elvégeztem, és az autó többé-kevésbé úgy kormányozható, ahogy szeretném. Különösen alkalmas a kormányzás "fogásán" változtatni, amikor bemegy a kanyarba. Nem tudom, hogy akkor is érvényes-e, amikor a rugó működése nagyon progresszív, de minél inkább függőleges (kevésbé fekszik) a lengéscsillapító, annál közvetlenebb lesz a tevékenysége, amikor befordul egy kanyarba. Például: ha az első lengéscsillapítók közel vannak a függőlegeshez, és a hátsók valamelyest fekszenek, az autónak sok bekanyarodó kormányzása lesz; nagyon érzékeny lesz. Ha a hátsók vannak közel a függőlegeshez, és az elsők inkább fekszenek, az autónak nem lesz sok befordulása, de több kormányzása lesz a kanyar közepén; szögletesen veszi be. Néhány esetben a hátsó rész tulajdonképpen elkezd csúszni. Nagyjából úgy működik, mint a kemény rugók és a nehéz lengéscsillapító: ha kemények a rugók, és nehéz a lengéscsillapító, akkor a kanyar elején meglehetősen nagy lesz a reakció. A kanyar közepén az autó alulkormányoz, de a kezdeti reakció adja meg az autó "érzékeny" jellemzőjét. Még a dőlési központ is így működik: ha elől nagyon magas a dőlési központ, akkor az autó nagyon agresszívan fordul, de alulkormányoz a kanyar közepén. Ez jó, ha szereted az agresszív autót, amit be lehet "dobni" a kanyarba, de nem biztos, hogy ez a leggyorsabb út a pályán. Ennek megfelelően, ha a hátsó dőlési központ nagyon magasan van, az autó nagyon gyengéden fordul, és valószínűleg túlkormányoz utána.

A cikk további részei:
1. Rugók
2. Lengéscsillapítás
3. Dőlésközpont
4. Leülésgátló, utazási magasság
5. A felfüggesztés pályája
6. Borulásgátló rudak
7. A lengéscsillapító felszerelési helyei